„Életút összegző”

Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.” (Prédikátor könyve 3,1-14.)

Tisztelt Látogató!

A honlap közzétételével arra törekedtem, hogy a munkásságom során létrejött kisseb-nagyobb megvalósult produktumokat és azok háttérdokumentumait, gyűjteményes formában hagyjam hátra.

A hagyomány úgy tartja, hogy minden ember kétszer hal meg. Először akkor, amikor a szíve megáll, és elhallgatnak agyában a szinapszisok, mint amikor egy városban kialszik a villany. Másodszor akkor, amikor a halott nevét utoljára mondja ki, olvassa el vagy gondolja magában valaki, ötven, száz vagy akár négyszáz évvel később. Az illető csak akkor tűnik el végérvényesen, akkor törlődik a földi élet jegyzékéből.

(Simon Stranger) 

Pontosan tudom, hogy a múlt, úgy ahogy történt, soha többé nem támasztható fel.Ahogyan semmi, amit a múltban tettünk, nem ismételhető meg és nem tehető jóvá, és mégis az idővel dacoló tanúságot akartam állítani. Az emlékeim még nem fontosabbak, mint a céljaim, de ugyanakkor életkorom okán felmerült annak az igénye is, hogy a máig tartó tevékenységemet összegyűjtsem. A célom most az lett, hogy csokorba szedve közzé is tegyem dokumentumaimat. Az idő, amelyben alkotó emberként éltem, jelentős történelmi korszaknak mondható. A politikai és gazdasági rendszerváltást megelőzően és azt követő időszakban, a társadalom árnyékába kényszerültek, esélyegyenlősége érdekében cselekedtem.                    

Az életem aktív része, a mozgáskorlátozottak hazai és nemzetközi paralimpiai mozgalmához, valamint a budapesti Mozgásjavító Általános iskolához kötődött, így e honlap keretében e két terület, velem és az üggyel kapcsolatos törmelékes dokumentumait gyűjtöttem egybe.                        Az életrajzi adataimon túlolyan dokumentumokat teszek mindenki számára elérhetővé, melyekhez valamilyen szinten közöm volt. Publikációk, filmek, előadások, fényképek, sajtómegjelenések, levelezések, könyvek és azok háttértörténeti morzsák találhatóak a honlapon. A dokumentumok, a mozgáskorlátozott személyek esélyegyenlőségi harcán keresztül, bepillantást adhatnak az adott társadalmi korszakról, és benne a munkásságom megismeréséhez.

Az alábbi linkek mögött megtalálható dokumentumokat (ADATOKMEGJELENÉSEKGALÉRIAÉRDEKESSÉGEKAKTUALITÁSOK)  teszem hozzáférhetővé.

Az elképzeléseim megvalósulása a fejlődés sikere, vagy akár annak kudarca az érintettekkel,  a szülőkkel, a szakemberekkel, kollégákkal, civil szervezetekkel, politikai és gazdasági döntéshozókkal kölcsönhatásban születhetett meg. Azt gondolom, hogy nem tettem mást, mint a kor adta lehetőségeit időben észleltem, és a hátrányos helyzetben lévő személyek érdekében gyorsan voltam képes cselekedni, a közjó érdekében azokat kiaknázni.
A megoldhatatlannak látszó problémák halmazán nem keseregtem, hanem azt izgalmas kihívásnak, és egy új feladatként kezeltem.

Amikor hivatalos ügyekben az iskola érdekében jártam el, nagyon sokszor használtam ki a tárgyalások lehetőségét arra, hogy elmozdítsam a mozgáskorlátozottak (paralimpiai mozgalom) hazai sportéletének helyzetet. Amikor sportvezetőkent intéztem a hivatalos ügyeket, és alkalmam volt képviselőkkel és köztisztviselőkkel vagy önkormányzati és kormányzati szereplőkkel találkoznom, akkor pedig a Mozgásjavitó iskola fejlesztésének fontosságáról is beszéltem. Így kerestem és sokszor találtam is a szakmai pályafutásom alatt egyetértő, támogató partnereket.

„Minden, amit tettem és teszek, igazán jellemző rám, mert az az én döntésem eredménye. Minden érzésem, legyen az harag, öröm, szeretet, csalódás, mind én vagyok. Fantáziám, álmaim, reményeim, félelmeim is az enyémek. Győzelmeim és sikereim, kudarcaim és hibáim is az enyémek.” (Virginia Satir) 

Úgy tartja a népi bölcselet, ha egy csapat vereséget szenved, akkor rossz volt az edző, ha győz, akkor jó volt a csapat.

Nádas Pál
Zebegény, 2026. 04 07.

„Lajta (Leitersdorfer) Béla műépítész motívumai (1908)”